A fejpénz megnövekedett

„Megpróbálták világháborúvá változtatni ezt az eskütételi ceremóniát” – mondta Nicolás Maduro pénteken Caracasban abból az alkalomból, hogy a következő hat évre államfővé iktatták. Bár a beiktatás incidensek nélkül zajlott le, a reakciók azt mutatják, hogy a jobboldali ellenzék destabilizációs szándékait különösen az Egyesült Államok támogatja.

Nicolás Maduro a pénteki caracasi eskütételét követően
Nicolás Maduro a pénteki caracasi eskütételét követően

Joe Biden leköszönő amerikai elnök például csütörtökön bejelentette, hogy kormánya 20-ról 25 millió dollárra emeli a Maduro fejére kitűzött vérdíjat. A jelenlegi belügyminiszter, Diosdado Cabello és a védelmi miniszter, Vladimir Padrino López fejére is vérdíjat tűztek ki. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője, John Kirby szerint ezek „nemzetközi erőfeszítések a Maduróra és helyetteseire gyakorolt nyomás további fokozására” – idézte pénteken a New York Times. Emellett a brit, a kanadai és az amerikai kormány, valamint az Európai Unió Tanácsa újabb szankciókat jelentett be a venezuelai kormány több képviselője ellen. Ezek közé tartozik a PDVSA állami olajvállalat elnöke, Héctor Obregón Pérez, a rendőrség és a fegyveres erők, a választási hatóság és az igazságszolgáltatás több minisztere és magas rangú tisztviselője.

Helyi idő szerint szombaton a kolumbiai határvárosba, Cúcutába utazott Álvaro Uribe, a szomszédos Kolumbia volt jobboldali elnöke. „Nemzetközi katonai beavatkozást követelünk, lehetőleg az ENSZ támogatásával, hogy eltávolítsuk ezeket a zsarnokokat a hatalomból, és haladéktalanul írjunk ki szabad választásokat” – jelentette ki egy gyűlésen, amelyen a létszámot tekintve meglehetősen szerény volt a részvétel. Az ellenzéki jelölt, Edmundo González, aki azt állítja magáról, hogy megnyerte a 2024 júliusában esedékes elnökválasztást, Maduro beiktatásának napjáig ígéretet tett arra, hogy több jobboldali volt latin-amerikai államfővel együtt bevonul az országba, hogy átvegye az elnöki széket. Szeptemberben a venezuelai kormány engedélyével Spanyolországba vonult száműzetésbe, miután Caracasban elfogatóparancsot adtak ki ellene többek között hivatali bitorlás, hivatalos dokumentumok hamisítása és összeesküvés vádjával. Néhány nappal ezelőtt ugyanakkor Argentínába, Panamába, a Dominikai Köztársaságba, Uruguayba és az Egyesült Államokba utazott, hogy támogatást kérjen. Az utóbbi két országban a leszavazott kormányok képviselői fogadták.

Helyi idő szerint péntek este González és María Corina Machado – a jobboldali blokk tényleges vezetője – videókat tett közzé a közösségi oldalakon. Mindketten egy „államcsíny” megszilárdításának minősítették Maduro beiktatását. González azt mondta, hogy közel van Venezuelához. A kormány biztonsági óvintézkedései miatt túl kockázatos volt számára beutazni az országba. Azonban amint lehetséges, ezt meg fogja tenni. Felszólította az ország fegyveres erőit és intézményeit is, hogy ne engedelmeskedjenek Madurónak. Pozitívumként emelte ki, hogy az izraeli kormány Venezuela „megválasztott” elnökeként ismerte el, valamint az új szankciókat.

A beiktatási eseményen több mint száz ország képviselői vettek részt, köztük Kuba és Nicaragua államfője, valamint Kína és Oroszország küldöttei. Gustavo Petro kolumbiai államfő néhány nappal az esemény előtt bejelentette, hogy nem vesz részt az eseményen. Döntését elsősorban Enrique Márquez ellenzéki politikus és elnökjelölt, valamint az „Espacio Público” civil szervezet elnöke, Carlos Correa letartóztatásával indokolta. Szerdán Cabello belügyminiszter bejelentette, hogy Márquez ellen nyomozás folyik González elnöki eskütételére irányuló összeesküvésben való állítólagos részvétel miatt. Petro álláspontja azonban nem teljesen egyértelmű, mivel az elmúlt napokban bírálta a Venezuela elleni gazdasági blokádot, és elutasította a kolumbiai jobboldal követelését, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat Venezuelával.

Maduro beszédében a „külföldi hatalmaktól” való függetlenséget hangsúlyozta. Kitért az idén esedékes parlamenti, regionális és helyi választásokra, valamint egy esetleges alkotmányreformra is. Felhívta a figyelmet a 2031-ig tartó hivatali idejére vonatkozó fejlesztési tervre is.

Írta: Julieta Daza

Forrás: JungeWelt